Kilencven nap. Leírva rengetegnek tűnik. Egy egész évszak. Három hónap, tizenhárom hét, két iskolai szünet és legalább négy olyan hétvége, amikor megfogadod, hogy most aztán nem csinálsz semmit.
És mégis: ha a mai napot kihagyod, a következő, amit érzékelni fogsz, az december elseje lesz. Tudod, az a nap, amikor kinyitod a naptárat, és szembejön, hogy három hét múlva szenteste.
Ezért van az, hogy pont a mai nap érdekes. Nem azért, mert most kellene bármit megcsinálni. Hanem azért, mert ma még van választásod.
Mit jelent valójában a kilencven nap?
Bontsuk le, mert így sokkal kevésbé ijesztő:
- Négy hét arra, hogy eldöntsd, milyen karácsonyt szeretnél. Ez az egyetlen lépés, amit mindenki kihagy.
- Hat hét arra, ami időigényes: kézzel készített ajándék, fotózás, utazásfoglalás, nagyobb beszerzés.
- Három hét advent – ez már nem a szervezésé, hanem az ünneplésé.
- És marad egy hét ráhagyás, mert mindig közbejön valami.
Ha most a négy hetes szakaszt megkapod ajándékba, akkor decemberben nem fogsz rohanni. Ennyi a titok, semmi más.
Az egyetlen kérdés, amit ma érdemes feltenni
Nem az, hogy mit veszel kinek.
Hanem ez: milyen érzés maradjon meg az idei karácsonyból?
Csendes és szűk körű? Nagy, zajos, sokgenerációs? Utazós? Otthon maradós, pizsamás, filmezős? Olyan, ahol te is leülsz végre, nem csak tálalsz?
Ez a döntés határoz meg utána mindent: hány embert hívsz, mennyit főzöl, hol töltitek, mennyi pénzt költesz. Aki ezt novemberben dönti el, az már csak sodródik az elvárásokkal. Aki szeptember végén, az választ.
Írd le egy mondatban. Tényleg írd le, ne csak gondold. Egy mondat, a jegyzetfüzetbe vagy a telefonba. Decemberben ez lesz az a horgony, ami visszaránt, amikor már mindenki mást akar.
Ami most van soron
Ha kézzel készült ajándékot tervezel, most kezdd el. Egy kötött sál, egy hímzett párna, egy fényképalbum, egy fotókönyv – ezek nem egy délután alatt készülnek el. Hat-nyolc hét reális, ha hetente egy-két órád van rá. Decemberben nekiugrani pont az ellenkezőjét adja annak, amiért csinálod.
Ha családi fotózást szeretnél, most foglalj időpontot. A jó fotósok novemberi hétvégéi október közepére elfogynak. Ez nem marketingszöveg, hanem évek óta így van.
Ha utaztok, most nézz árakat. Akár itthon, akár külföldre. Az adventi hétvégék szállásai szeptember végén még kényelmesen választhatók, novemberben már csak az marad, ami megmaradt.
Ha nagyobb ajándékban gondolkodsz, most kezdd el figyelni. Nem venni – figyelni. Novemberben jön a nagy leárazási hullám, és csak az tudja megítélni, hogy valami tényleg akció-e, aki két hónapja látta az eredeti árat.
Ami viszont ráér – és ezt fontos kimondani
Nem kell most bejglit sütni. Nem kell most feldíszíteni. Nem kell most karácsonyi zenét hallgatni, hacsak nem esik jól.
A túl korai ünnep ugyanolyan fárasztó, mint a túl késői kapkodás – csak lassabban őröl. Ha szeptember végén már karácsonyi üzemmódba kapcsolsz, december közepére el fogsz fáradni abból, ami örömöt kellene adjon.
A jó előkészület nem hangulat kérdése. Hanem döntéseké, amiket most meghozol, hogy később ne kelljen.
Amiről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni
Van a karácsonynak egy láthatatlan költsége, ami nem a pénztárcát terheli: a szervezés. Ki hív fel kit, ki veszi meg a maradék ajándékot, ki mosogat el, ki megy a nagymamáért.
Ez jellemzően egyetlen emberre esik a családban. És általában ő az, aki a szentestén már csak azt érzi, hogy végre vége.
A kilencven nap arra is jó, hogy ezt szétosszátok. Nem decemberben, veszekedve – hanem most, nyugodtan. Egy tíz perces beszélgetés a párral vagy a testvérrel arról, hogy idén ki mit vállal, többet ér, mint bármelyik időgazdálkodási trükk.
És akkor mi legyen ma?
Semmi nagy dolog.
Ülj le öt percre. Válaszolj a kérdésre, hogy milyen legyen az idei karácsony. Írd le. Ha van egy ötleted ajándékra, jegyezd fel, mert december elsején már nem fog eszedbe jutni.
Ennyi. Kilencven nap múlva pedig ott ülsz majd a fa mellett, és az lesz az érzésed, hogy idén valahogy könnyebb volt.
Pedig csak korábban kezdted.
Hány nap van még? A számláló a fejlécben percre pontosan mutatja.
